Az óvodakezdés minden család életében nagy változás, olykor kihívás. Az, hogy megfelelően fejlődik-e a gyermek, számos esetben az óvodai nevelés alatt derül ki.
A nagyobb fejlődésbéli hiányosságok már korábban feltűnnek, megkésett beszéd-, illetve mozgásfejlődés, pszichomotoros zavarok, figyelemzavarok, viselkedészavarok. A szülők a kellő szakember segítségével tudják fejleszteni gyermekeiket. Ugyanakkor előfordul, hogy a kisebb lemaradások és az esetleges tünetváltások rejtve maradnak. A hiányosságok pótlására nem, vagy később, közvetlenül az iskolát megelőzően, rosszabb esetben az iskolai tanulmányok megkezdése után kerül sor. Ez azért jelent problémát, mert az idegrendszer főként tizenkét éves korig formálható.
Számos dolognak kell jól működnie ahhoz, hogy hatékonyak legyünk a mindennapokban az óvodában, iskolában, munkahelyen. A tanulásunk alapja a központi idegrendszer. Az eltérő viselkedés a gyermekek érzékelésében, figyelmi képességeikben, mozgásukban, érzelmi életükben mutatkozik meg. Tünetek: alvászavar, nyugtalanság, az ételekben való válogatás, hisztirohamok, lábujjhegyen járás, megkésett beszédfejlődés, a gyermek nem tudja kirakni a kirakókat, nem érdekli a mese, nem lehet lekötni a figyelmét, a kanalat marokra fogja, nem szeret rajzolni, nem tud labdát pattogtatni, ingerkeresés – ami miatt sokszor kerül a gyermek veszélyes helyzetbe, ajtóra, szekrényre mászik -, vagy épp ellenkezőleg: sokat ül egyhelyben. A tünetek megjelenésével, érzékelésével a családban szorongás, illetve kérdések merülhetnek fel, melyek hatnak a mindennapjaikra.
Amennyiben a háttérben idegrendszeri éretlenség áll, hatékony segítségként alkalmazható a Tervezett Szenzomotoros Tréning – TSMT, mely az alapok rendbetételét segíti. Célszerű ezzel kezdeni, mert a további fejlesztések, gondolva a finommotorika fejlesztésére, a logopédiára, a feladatlapok kitöltésére, mindezek a jól működő szenzomotoros képességekre épülnek.
A TSMT-I terápia célja az organikus éretlenség következtében kialakult tünetek csökkentése. A kezelés három hónapos kortól alkalmazható. Az első három alkalom alatt aktív mozgást tanul a gyermek, a terápián egyénileg, a szülővel együtt vesz részt.
Ha a szenzoros fejlődés rendben zajlik, illetve a terápia során javul, úgy ráépülhet a szem-kéz koordináció (labda elkapása), a szemmozgás szabályozása (például olvasáskor), a testtartás (megelőzve a gerincferdülést), a hallással kapcsolatos nyelvi készségek (logopédiai problémák), a figyelmi funkciók (hiányosságot tapasztalunk ADHD esetén). Ha nehezen megy az olvasás, az írás, illetve nehezen koncentrál, akkor olykor nem elég az olvasást, írást gyakorolni, hanem meg kell nézni az alsóbb szinteket, amelyekre mindez épül.
A leghatékonyabb, ha időben felfedezi a környezet a gyermek nehéz helyzetét és hatékony segítséget nyújt, megelőzve, hogy a fennálló problémák elmélyüljenek és pszichés megbetegedések forrásává váljanak
Szárnóczki Éva
