A széncinege a verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű, közkedvelt madárfaj.
Élőhelye Európa nagy része, Közép- és Észak-Ázsia, valamint Észak-Afrika egyes részei, ahol általában véve bármilyen összetételű erdőségben képes megtelepedni.
A legtöbb széncinege nem vonuló madár. Kizárólag a nagyon hideg, kemény telek elől vonulnak el.
A széncinege fekete fejjel és nyaki résszel, feltűnő fehér orcával rendelkezik. Testének felső része olívazöld színű és testének alsó részei sárga színűek, némi eltéréssel a különböző alfajok esetében.
Nyáron főleg rovarokkal, télen többek közt olajos magvakkal, vagy telelő denevérek elfogyasztásával táplálkozik.
Fák odvaiban fészkel. A tojó általában tizenkét tojást tojik és egyedül kotlik rajtuk. A fiókákat mindkét szülő táplálja. A széncinegék az évek nagy többségében két fészekaljat nevelnek fel.
Jegyei
A széncinege madár csőre, feje teteje és ezzel összeköttetésben levő torokfoltja fekete. A torok feketéje a sárga has közepén egészen a farokig folytatódik, a lábak között a hímek esetében jelentősen kiszélesedik, a tojóknál mindez szaggatott. Hátuk zöldes színű, a szárnyak és a farok némileg sötétebb és a szárnyakon fehér sáv fut végig.
A széncinegének 12,5-14 centiméteres testhossza van. Jellegzetes kinézete könnyűvé teszi azonosítását.
Elterjedése
A széncinege eurázsiái és észak-afrikai elterjedésű faj. Hazánkban mindenfelé költ, ahol természetes vagy mesterséges fészekodúkat talál.
Fészkelőhelye
A széncinege optimális élőhelyei a lomberdők, azok közül is elsősorban az idősebb tölgyeseket kedveli. Rendszeresen költ fenyvesekben, ártéri erdőkben, mezőgazdasági területeken, városi parkokban és kertekben is.
Szaporodása
A széncinege az első tojásokat az időjárástól függően április elején vagy közepén rakja le. Június elején a populációk egy része másodszor is költ.
A másodköltések aránya annál kisebb, minél sikeresebb volt az első költés.
Természetes vagy mesterséges odúkban költ, de megtalálhatjuk fészkét postaládában, fali üregben vagy vasúti rámpa rúdjában is.
Az alacsonyabban levő fészkelőhelyeket kedveli.
A széncinege téli tápláléka a bogarak, levél- és pajzstetvek, pókok, illetve különböző magvak.
A széncinege a lombkoronaszintben táplálkozik, de ősszel és télen gyakran keresi zsákmányállatait a talajon is.
