Állati furcsaságok
Bármennyit is tudunk a bennünket körülvevő élővilágról, még a jól ismert állatok is okozhatnak meglepetéseket különleges tulajdonságaikkal.
A hatalmas kolóniákban élő hangyák nagyon szorgalmasak, és gyűjtögető útjaik során hihetetlen távolságokat képesek megtenni. Azért, hogy visszataláljanak a bolyba, szagferomonokat termelnek, és ezeket Ariadné fonalaként maguk után húzva segítik egymást a tájékozódásban. Furcsaság, de tény: nem mennek át a krétával húzott vonalon!
A tücsök a térdével hall.
A kacsák hápogása nem visszhangzik.
A patkányok a legintelligensebbek az összes rágcsáló között. Hamar tanulnak, és nehéz őket megmérgezni. Ha új élelmet találnak, akkor kijelölnek maguk közül egyet, hogy kóstolja meg és ha a kóstolónak bármi baja is esne, akkor a többiek nem fognak abból enni. A foguk egész életükben nő és állandóan rágcsálniuk kell valamit.
A patkányok, és a lovak gyomruk anatómiai felépítése és pozíciója miatt nem tudnak hányni.
A galamboknak és a lovaknak nincs epehólyagjuk.
A kenguru hátsó lábain ugrálva közlekedik, viszont hátrafelé nem képes menni.
A hernyónak 1300-zal több izma van, mint nekünk embereknek.
A medveállatka (Tardigrade) mikroszkopikus teremtmény, és általában a fűszálak, és a levelek végén összegyűlt harmatcseppben él. Ha a csepp elpárolog, a medveállatka „téli álomba” szenderül, addig, amíg ismét el nem kezd esni az eső. Ha víz éri, rögtön feléled, akkor is, ha mindez csak 100 év múlva következik be!
A víziló mama teje élénk rózsaszín, és igen gazdag fehérjében.
A baglyok olyan élesen hallanak, hogy 20 méterről is észreveszik, ha egy rágcsáló megzörrent egy faágat, vagy levelet.
A csaucsau kutyák nyelve kék.
A dalmata kiskutyák teljesen fehéren, pöttyök nélkül jönnek a világra. A foltok néhány hetes korban kezdenek el kialakulni.
Sem az oroszlán, sem a tigris nem eszik meg olyan állatot, amit villámcsapás ért.
A kutya szája és fogai kétszázszor tisztábbak, mint egy emberé.
Ha egy polip az éhhalál szélén áll, akkor megeszik néhányat a karjai közül, amelyek aztán később újra visszanőnek.
A csapdába esett róka képes lerágni, és ezáltal amputálni a saját lábát, csakhogy szabaduljon.
A krokodil gyomorsava olyan erős, hogy még az acélt is képes megemészteni. Ha áldozatát nem tudja egészben lenyelni, akkor megragadja annak valamelyik részét, majd hihetetlen sebességgel saját tengelye körül elkezd forogni, így jó darabot ki tud szakítani áldozatából. Más állatokat egyszerűen a víz alá nyom, és nem engedi őket levegőhöz jutni, így azok egyszerűen megfulladnak.
A kékbálnának még a nyelve is nehezebb, mint egy elefánt.
Az átlagos papagáj intelligenciája egy ötéves gyereknek felel meg.
A sasok 5 kilométer magasságból is észreveszik az apró rágcsálót a mezőn.
A vadászmenyét 20 órát, míg a szarvas kevesebb, mint 5 percet alszik egy nap.
A disznó az egyetlen olyan állat, amely képes leégni a napon.
A cickányok háromóránként saját testsúlyuk háromszorosát fogyasztják el.
A csótány legalább fél óráig képes visszatartani a lélegzetét, és több, mint 3 hétig életben marad miután levágták a fejét.
A macska hatszor jobban lát a sötétben, mint az ember.
A zsiráfnak ugyanannyi nyakcsigolyája van, mint egy kisegérnek, azaz hét.
A struccoknál a több tojó által egy fészekbe lerakott tojásokat a hím kelti ki. A kikelt kis struccokra is ő vigyáz.
Az elefánt az egyetlen négylábú, amely nem tud ugrani.
Kép forrása: Freepik.com, Szárnóczki Éva képei és felvételei.
