Állatokról

A macskák nem csak különleges és szép állatok, hanem igazi családtagok is, akiknek egészségét és kényelmét kiemelten fontosnak tartjuk. A hétköznapok kényelmének egyik alapvető eleme a megfelelően kiválasztott macskaalom. Az alom minősége és típusa nagyon fontos szerepet játszik a macskák egészségének megőrzésében és a kényelmük biztosításában. Ezért fontos, hogy a legmegfelelőbb almot válasszuk, ami megfelel

A címerespoloskák (Pentatomidae) napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Kártevő fajaik gazdasági jelentősége miatt egyre intenzívebbek az e rovarcsoporttal kapcsolatos kutatások, ugyanakkor életmódjukat, viselkedésüket illetően még számos fehér folt van ismereteinkben. A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói a kártevő díszes káposztapoloskával (Eurydema ornata) végzett laboratóriumi és szabadföldi vizsgálataik

Videóra vették, amint egy hosszúszárnyú bálna próbálja megakadályozni, hogy kardszárnyú delfinek vadásszanak le egy fókát. Bertie Gregory és stábja az antarktiszi Adelaide-szigetnél kapták lencsevégre a különleges eseményt, ahová azért utaztak el, hogy megfigyeljék a különleges B1 nevű kardszárnyúdelfin-populációt – írja a National Geographic alapján a 24.hu. Ez a mindössze száz példányból álló populáció arról ismert,

Veszélyes helyzetbe került egy magányosan hajózó idős tengerész, egyszerre öt kardszárnyú delfin vette üldözőbe a tengeren. Miután az állatok megrongálták a vitorlását, a férfi riasztotta a parti őrséget. A 77 éves Phep Philouceros a Portugália legdélebbi csücskén található Szent Vince-fok közelében hajózott, amikor egyszerre öt gyilkos bálna vette üldözőbe – olvasható a hirado.hu-n. A férfi

Idén júniusban lett 120 éves Cassius, a világ legnagyobb fogságban élő krokodilja, és a szakértők szerint még hosszú évekig élhet. A hatalmas, 5,5 méter hosszú példány megfigyelése azért is jelentős, mert a kutatók jelenleg nem tudják, meddig élhetnek a bordás krokodilok – írja a 24.hu a Live Science nyomán. Adam Rosenblatt, az Észak-Floridai Egyetem biológia

Félmillió eurót (188 millió forintot) érő „lebegő aranyat”, azaz ámbrát talált egy patológus a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma partjainál elpusztult bálna boncolásakor a tengeri emlős bélrendszerében – írta kedden a The Guardian online kiadása alapján az MTI. A boncolást végző Antonio Fernández Rodríguez, a Las Palmas-i Egyetem állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági intézetének vezetője arra gyanakodott, hogy

A mélytengeri halak olyanok, mintha legrosszabb rémálmainkból szabadultak volna. De miért néznek ki ilyen furán? Hogyan segít nekik a különös kinézetük a túlélésben? Azt tudjuk, hogy a mélytengeri halak érdekesen néznek ki, de a kérdés inkább az, hogy miért? Ezt a kérdést tette fel a Live Science cikke, amelyet a hellomagyar.hu szemlézett. A cikk szerint

Horgászzsinórba gabalyodott, majd egy villanyoszlopon fennakadt egy gólya a Zala vármegyei Lentiben. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Facebook-oldalán osztotta meg a szerencsétlenül járt gólya esetét.  „A horgászok által használt damil nem barátja a gólyáknak. És a villanyoszlop sem. Együtt meg pláne nem” – írta a posztban katasztrófavédelem. Öröm az ürömben, hogy az állatot még időben sikerült megszabadítani „fogvatartójától”.

Elefántok